A szezámmag kincsei

A szezámmaggal leggyakrabban pékáruk, hamburgerzsemlék tetején találkozunk és a „magvak” kategóriába soroljuk, holott a keleti és az afrikai konyha fűszerként is számon tartja.

A szezám (Sesamum indicum) lila virágú, lágyszárú növény, amelynek toktermésében található a szezámmag. A szezám igen régóta termelt növény, már Egyiptomban is kedvelték, erről hieroglifák tanúskodnak, és a hindu mitológiában is szerepel már. A római katonák mézzel kevert szezámmagot fogyasztottak erejük növelése érdekében. Ez a szezámos édesség a mai napig kedvelt és halva névre hallgat.

A halva két fajtája terjedt el. Az egyik, amikor a szezámmagot mézzel összekeverik, majd ropogósra szárítják, a másik, amikor a szezámpasztát keverik össze mézzel, majd különféle magokkal (pisztáciával, mandulával) teszik változatosabbá és így szárítják lágy édességgé.

Kereskedelmi forgalomban többféle szezámmag kapható. A leggyakoribb a hántolt, de van hántolatlan, pirított és fekete is. A szezámmag pirítottan a legaromásabb, de gyorsan elveszíti illatát és ízét, ezért a legcélszerűbb otthon hántolt szezámmagot tartani és frissen megpirítani éppen annyit, amennyi az étkezéshez szükséges. A szezámmag allergiás reakciókat válthat ki.

A szezámmag B1- és E-vitaminban gazdag és kiemelkedő kalcium-, magnézium-, mangán-, foszfor- és vastartalma. Éppen ezért a legértékesebb magvak között tartják számon.

A szezámmag felhasználása igen széleskörű, pirított formában remekül illik pékárukhoz, de „panírozhatunk” vele húsokat is.

A szezámmagból készül a szezámolaj és a tahini vagy más néven a szezámpaszta. A tahini készen is megvásárolható, de otthon is elkészíthető és a későbbiekben nem csak a humusz ízesítőjeként, de salátaöntetként és húsokhoz szószként is fogyasztható, de szendvicskrémként is ajánlott. A tahinihez a szezámmagot egészen apróra kell őrölni, majd kevés fokhagymával, sóval, olíva olajjal és annyi vízzel, hogy krémes pasztát kapjunk, össze kell keverni. A tahini ízéhez jól illik a friss petrezselyem és metélőhagyma.