You are here!!


Az alma

Az alma a rózsafélék (Rosaceae) családjába, azon belül az almafélék (Maloideae) alcsaládba tartozik (1)

A vadalma Európától Ázsiáig elterjedt, mérsékelt égövi területeken honos. A nemes, termesztett alma (Malus domestica) a különböző vad fajokból és ezek kereszteződéséből jött létre. Az almafák virágzása általában április második felében vagy május elején kezdődik (2).

Az alma az egyik legrégebbi gyümölcsünk. A Jordán völgyében, Jerikónál és Anatóliában találtak olyan almamaradványokat, melyek korát az i.e. 6500 körüli évekre becsülik. A termesztett alma a rómaiak közvetítésével került Európába, és a III. században megjelentek az első ültetvények Spanyolország, Nagy-Britannia és Franciaország területén. Hazai almafajtákról (veres és telelő alma) először XV. századi források tesznek említést (3,4).

Európában az alma régóta a termékenység és a szerelem szimbóluma. Korábban az alma szerelmi ajándék, lakodalmi dísz volt, a közelmúltban pedig ünnepi kellékként használták. Karácsonykor a közös almaevés a család összetartozását szimbolizálta, de használták az eltévedés megelőzésének jelképeként is. A hagyomány szerint Balázs napján a torokbetegséget gyógyítja, téli ünnepekkor pedig szerelmi jóslásra használták: Luca napjától kezdve karácsonyig a lányok mindennap almába haraptak, majd az utolsó falattal kimentek az utcára, és úgy hitték, hogy az első szembejövő – vagy olyan nevű – lesz a férjük (4).

Magyarországon 2016-ban kilencvenkilenc termesztett almafajtát tartottak számon. 2017. januárban újabb 15 almafajtát mutatott be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), amelyekre további vizsgálatok várnak, és csak pozitív végeredmény után kerülnek be a Nemzeti Fajtajegyzékbe (5,6).

Az alma tápanyagtartalma

Egy közepes méretű alma (182 g) 56 kilokalóriát, 13g szénhidrátot és 7g élelmi rostot tartalmaz.  Szénhidráttartalmának nagyobb része gyümölcscukor. Az alma 90%-a víz, jelentősebb mennyiségű B1-, B2- (91 µg), C- (9 mg) és K-vitamint (4 µg), továbbá kolint (6 mg) és folátot (11µg), az ásványi anyagok közül káliumot (204 mg) és fluoridot (6 µg) tartalmaz. A növényi antioxidánsok közül béta-karotin, lutein és zeaxanthin, antocianin színanyagok, továbbá epicatechin, kvercetin és proantocianidinek, valamint fitoszterin (22 mg) is előfordul benne (7,8).

Az alma kellemes ízét, zamatát számos értékes szerves sav (alma-, citrom- és aszkorbinsav) adja.  Vízben oldódó rosttartalmának (pektin) köszönhetően késlelteti vagy gátolja a koleszterin és a szőlőcukor felszívódását, valamint megköti a különféle mérgező anyagokat. 

Az alma csökkentheti a koleszterinszintet, mérsékelheti a vércukor-emelkedést, továbbá a bélrendszerben élő baktériumok képesek a pektint a bélnyálkahártyák felületét védő anyaggá alakítani. Kálium- és rosttartalma miatt szív- és érrendszeri védőhatása is lehet.

Az alma a legtöbb étrendben alkalmazható, alacsony energiatartalma fogyókúrához is alkalmassá teszi. Az alma szénhidráttartalma kedvező, emiatt (korlátozottan) cukorbetegek is fogyaszthatják, rosttartalmának köszönhetően pedig székrekedés esetén is javasolható.

Az almát elsősorban nyersen fogyasztják, de készülhet belőle befőtt, kompót, lekvár vagy különféle ételek (pl. leves, mártás, sütemény) és gyümölcslé is. Ízesítőként használható húsok mellé, savtartalmának köszönhetően bor és ecet előállítására is alkalmas (9,10). 

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

 

Szintén érdekelhet