You are here!!


Természetes, de elkerülhető kellemetlenség: Előzzük meg a puffadást!

Egy-egy nehéz élethelyzetben olykor úgy érezzük, hogy nem tudunk megbirkózni az adott problémával, „nem tudjuk megemészteni a történteket”.

Vannak dolgok, amiket „nem vesz be a gyomrunk”, amiket már „nem tudunk lenyelni”. Az emésztő szervrendszerünk érzékenyen reagál a test és a lélek közötti egyensúly felbomlására. A test (görögül: szóma) és a lélek (görögül: psziché) kölcsönhatásának zavara esetén pszichoszomatikus betegségek jelentkezhetnek. Ilyenkor a betegség kialakulásában pszicho-szociális tényezők is szerepet játszanak. A pszichoszomatikus betegségek feltárásának egyik vezér alakja, a magyar származású Alexander Ferenc szerint „szerveink beszélnek”(1). Érdekes lenne néha elgondolkoznunk azon, hogy egy feszültséggel teli, rohanó hétköznap után vajon mit üzenne nekünk a gyomrunk, a vékony- vagy a vastagbelünk. Elképzelhető, hogy a sok idegeskedés a „gyomrunkra megy” és emiatt kellemetlen hasi panaszok jelentkeznek, mint például a puffadás? Sajnos igen. A hasi fájdalmakon kívül ez az egyik leggyakoribb hasi panasz, amiről senki se beszél szívesen. Az emésztőrendszerben kb. 150-200 ml gáz mindig jelen van, ami teljesen normálisnak tekinthető (2). Amikor valaki puffadásra panaszkodik, általában erős teltségérzetről, fokozott és gyakori bélgáz ürítésről számol be. Olykor a megnövekedett gázmennyiség hasi görcsöket is okozhat. 

A puffadás okai 

  • • A levegőnyelés az egyik legegyszerűbb módja a levegő bélrendszerbe jutásának. Nyelésenként átlagosan 2-3 ml levegő jut a gyomorba. Ha kevés időnk van az étkezésre, gyorsan és kapkodva eszünk, akkor nagy az esélye annak, hogy a falatok mellett sok levegőt is lenyelünk (4). Ráadásul a rosszul megrágott étel emésztése nagyobb terhet ró az emésztőrendszerre. Ezért fontos, hogy mindig hagyjunk elég időt a táplálkozásra, rágjunk meg jól minden falatot! Az étkezés társaságban nagyobb élmény lehet – ha lehetőségünk van a munkahelyen a munkatársainkkal együtt ebédelni, akkor éljünk vele. A finom falatok mellett, a közös beszélgetések alkalmával akár még egy-egy problémára is megoldást találhatunk. A közös étkezés a családban sem veszti érvényét, sőt! Az otthoni étkezések alkalmával is törekedjünk arra, hogy a család nagy része jelen legyen a főétkezéseknél. 
  • • Az egész napos rohanásban csábító lehet a gyorsétterem, ahol gyorsan magunkhoz vehetjük az energiát adó falatokat, és rohanhatunk is tovább. A gyorséttermi ételek nagy részében túlteng az energiát adó zsír, a fogások nagyon fűszeresek lehetnek, azaz összetételükből adódóan  puffadást okozhatnak (4). Ha a zsíros falatok után szénsavas italokkal üdítjük magunkat, akkor nagy az esélye a kellemetlen tünetek megjelenésének.
  • • Van, aki a folyamatos rágógumizásban vagy a cigarettázásban találja meg a stressz levezetésének módját. Azon túl, hogy ezek a módszerek távolról sem egészségesek, hozzájárulnak ahhoz, hogy még több levegő kerüljön a gyomorba. 
  • • Maga a puffadás is lehet stressz forrása,  ha huzamosabb ideig fennáll, és nem tudunk a felgyülemlett gázoktól megszabadulni. Ilyenkor még kínzóbbak lehetnek a panaszok.
  • • A szorongásra hajlamos embereknél gyakrabban jelentkezik e kellemetlen panasz. Azoknál a gyermekeknél, akik nem szeretnek iskolába járni, szintén előfordulhatnak hasi panaszok, így a puffadás is, ami már a reggeli órákban megnehezíti az indulást (5). A vizsgaidőszak – mint átmeneti stresszfaktor – szintén elősegítheti a puffadás kialakulását.
  • • Az ülő életmód sem kedvező a puffadás szempontjából, ezért bizonyos időközönként érdemes kicsit átmozgatni testünket. Gyógytornásztól kérhetünk praktikus tanácsokat, hogy a sok ülés után milyen gyakorlatokkal tudjuk felfrissíteni magunkat.

 

Mit tehetünk? A puffadás megelőzése, a puffadás kezelése

  • • Együnk lassan,  gyakran, de kisebb mennyiséget.
  • • Kerüljük a szénsavas italok fogyasztását.
  • • Ha jellemzően puffasztó ételt főzünk, pl. káposztafélét, akkor a főzővizet többször is öntsük le, majd mindig pótoljuk. Jó megoldás lehet a fedő nélkül való főzés is, amikor a panaszt okozó illóolajok el tudnak távozni.
  • • A szárazhüvelyeseket főzés előtt néhány órával célszerű beáztatni.
  • • Érdemes a puffasztó ételeket olyan fűszerekkel ízesíteni, amelyek szélhajtóak. Például köménymaggal, édesköménnyel, borsikafűvel, korianderrel, bazsalikommal.
  • • A borsmenta-, ánizs-, gyömbértea szintén enyhítheti a puffadásos panaszokat. A köménytea a bél izomzatának ellazításával mérsékelheti a puffadást, görcsöket.
  • • Lefekvés előtt 2-3 órával már kerüljük a nehezen emészthető ételek fogyasztását.
  • • Az első étkezés – ideálisan a reggeli – hatására fokozódik a bélmozgás, ami segítheti a gázok távozását a bélrendszerből.
  • • Vannak olyan testhelyzetek, melyekben könnyebben távoznak a felgyülemlett gázok. Érdemes utána nézni, hogy milyen pózba helyezkedjünk a megkönnyebbülés érdekében.

 

Amikor a bél túlérzékeny: az Irritábilis Bél Szindróma (IBS)

Az Irritábilis Bél Szindróma egyik gyakori tünete a szinte véget nem érő puffadás. Hiába távoznak a szelek, a beteg továbbra is úgy érzi, hogy fel van puffadva, és a kiürített bélgáz mennyisége gyakorlatilag nem változik. IBS-ban –a puffadás mellett –a legjellemzőbb tünet a székelési zavar. Hosszabb ideig fennálló székrekedés vagy hasmenés, esetleg ezek váltakozása a legfőbb panasz. Gyakori kísérő tünetei többek közt az alvászavar, a nyugtalanság, a nyomott hangulat (6). Leggyakrabban a munkaképes korúakat érinti, és nőknél kétszer gyakoribb az előfordulása (7). Az IBS funkcionális bélbetegség, melynek hátterében a bél fokozott érzékenysége és megváltozott működése áll, ugyanakkor szervi eltérés nem mutatható ki. Bár az életminőséget rontja, szerencsére az életet nem veszélyezteti a betegség, sőt, még daganatos betegség sem alakul ki belőle. Ennek ellenére a betegek a hosszabb ideje fennálló tünetek miatt általában súlyosabb betegséget feltételeznek, ezért félelmüktől vezérelve orvostól orvosig járnak, és reménykednek, hogy valaki megtalálja a valódi okot. Azonban a kiváltó okok pontos magyarázata sajnos még várat magára, addig is az alábbi feltételezésekkel kell beérnünk: az IBS tüneteinek kialakulásában szerepet játszhatnak a bél mozgászavarai, a bélfal fokozott érzékenysége, a fájdalom kóros megélése (6). Érdekes, hogy az IBS-ben szenvedő betegek a bél feszülésére sokkal érzékenyebben reagálnak, s már akkor is fájdalmasnak érzik, amikor az egészségesek csak kellemetlennek. A betegség kialakulásának hátterében akár évekkel ezelőtt elszenvedett lelki traumák és pszichoszociális tényezők (szorongás, depresszió) is állhatnak (7).
Az IBS kezelésében nagy hangsúlyt kap az életmódbeli változtatás. Ennek egyik része a táplálkozás, másik része a stresszkezelés. 

Általánosságban az alábbi ételek, élelmiszerek fogyasztását célszerű korlátozni (6,7):

  • • a zsíros, puffasztó ételek
  • • koffeintartalmú élelmiszerek (pl. kávé, tea, kóla, csokoládé)
  • • alkohol
  • • mesterséges édesítőszerek, adalékanyagok, tartósítószerek

 

Attól függően, hogy épp a székrekedéses vagy hasmenéses időszak áll fenn, a panaszokat ennek megfelelően kell enyhíteni. Így székrekedés esetén a vízben oldhatatlan rostok (pl. búzakorpa, zabkorpa, szezámmag, Graham-liszt) fogyasztását részesítsük előnyben, mivel ezek növelhetik a széklet tömegét, és segíthetik annak távozását. Hasmenéses időszakban a vízben oldódó rostokból (pl. alma, banán, sárgarépa, tökfélék) fogyasszunk többet. Mindezek mellett figyeljük a kellő mennyiségű folyadék fogyasztására is, illetve a dohányzás mellőzésére. Ugyanígy a probiotikumok fogyasztása is eredményes lehet, de ez esetben további kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy pontosan mely baktériumok és milyen dózisban alkalmazva lehetnek a leghatékonyabbak (8). Mivel a különböző ételek tolerálásában nagy egyéni különbségek lehetnek, ezért az étrend összeállításában javasolt dietetikus szakember segítségét igénybe venni.

Felhasznált irodalom

 

Szintén érdekelhet