You are here!!


A kókusz

A kókuszdió szó hallatán sokaknak az egzotikus, kókuszpálmák övezte és napégette fehér homokos tengerpartok jutnak eszébe.

Mennyire üdítő lehet az akár 20-30 méteresre is megnövő kókuszpálma hűs árnyékában a pálma csonthéjas termésének frissítő nedűjét – a kókuszvizet – szürcsölgetni! Míg egyesek a szemet gyönyörködtető kókuszpálma alatt pihengetnek, addig - a legfőbb kókusztermelő országokban - Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Indiában szorgos kezek gyűjtik be a termést. A kókuszpálma (Cocos nucifera) az egyik legfontosabb és legsokoldalúbb kultúrnövény a Földön. Nem véletlenül nevezik az „élet fájának”, szinte nincs olyan része, amit ne tudnának hasznosítani.

A pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó növény számunkra talán legérdekesebb része a termése, ami kb. akkora, mint egy emberi fej, a súlya pedig az 1-2 kilogrammot is elérheti.(Ezért nem árt óvatosnak lenni a fa alatt, ha fejen talál egy termés, komoly sérülést okozhat!) A kókuszdiót kívülről egy vízhatlan réteg borítja, ami alatt egy rostos, nagy levegőtartalmú réteg található, melynek fontos szerepe van abban, hogy a dió a vízben ne süllyedjen el. A rostos, légdús réteg alatt van a csontkemény héj, melynek belső felszínéhez illeszkedik a mag fehér, zsírban gazdag rétege, a kókuszhús. A dió belsejét folyadék – a kókuszvíz - tölti ki, amelynek mennyisége az érés során egyre csökken. Az éretlen dióban sok a folyadék, és kevés a zsírdús kókuszhús.

A kókusz tápanyagtartalma

A kókusznak élelmezési célokra felhasznált része a kiszárított kókuszhús, más néven kopra. 10 dkg nyers kókuszhús 354 kalóriát ad, zsírból 33 grammot, szénhidrátból 15 grammot, míg fehérjéből 3 grammot tartalmaz. Ásványi anyagok közül kálium- és foszfortartalma, vitaminok közül pedig niacin- és foláttartalma jelentősebb. Táplálkozás-élettani szempontból a kókuszdiónak elsősorban a zsírtartalma érdemel említést. Egyrészt mert telített zsírsavakban gazdag, másrészt mert MCT-kben – azaz közepes hosszúságú trigliceridekben – is bővelkedik. Míg a telített zsírsavak fogyasztási mennyiségét a szív-és érrendszeri betegeknek kell szem előtt tartani, addig az MCT zsírsavak fogyasztása zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok esetén illeszthető be a diétába. Az MCT zsírsavak nagy előnye, hogy a zsírok emésztését segítő epe, és a zsírbontó lipáz enzim hiányában is felszívódnak, így például krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek esetén jól alkalmazhatók.

Tejcukorérzékenyeknek ajánlott

A szárított kókuszhúsból zsírtalanítás és őrlés után kókuszliszt készül, ami a lisztérzékenyek diétájában alkalmas a gluténtartalmú liszt helyettesítésére. Használható többek közt palacsinta, gofri, vagy édes mártások készítéséhez. Általában más liszttel keverve alkalmazzák. A kókusztej (kókuszhús és víz keveréke) a tejcukorérzékenyek étrendjében válthatja ki a tehéntejet, a kókuszolaj a sütésben/főzésben jelenthet alternatívát, sőt a kókuszzsír a vaj helyettesítője is lehet a tejcukormentes diétában.

Mi mindenre használjuk a kókuszpálmát?

A kókuszpálma termésének rostos részéből lábtörlő, szőnyeg, halászháló, seprű - héjából ivóedények, dísztárgyak készülhetnek. Fájából építhetnek kunyhót, amit be is tudnak bútorozni a fából készült bútorokkal. A pálma levele alkalmas „cserépnek”, de kosár vagy ernyő is lehet belőle. Ha a kókuszpálmának természeti törvénye lenne, így szólhatna: „a kókuszpálma nem vész el, csak átalakul”.

Felhasznált irodalom

Szintén érdekelhet