You are here!!


A mangó története és jótékony hatásai

Ázsia kincse meghódítja a világot

 

A mangó (Mangifera indica) rendszertanilag a szappanfavirágúak (Sapinidales) rendjébe, azon belül a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó fafaj (1), melynek egzotikus gyümölcse ékes dísze a gyümölcspultoknak. Míg régebben kuriózum volt a mangó a konyhaasztalon, mára a legtöbb bevásárlóközpontban és nagyobb zöldség-gyümölcs árusító helyen hozzáférhető az év bármely szakában. Hazai viszonylatban nem számít olyan alapvetőnek a déligyümölcsök között, azonban a világtermelés szintjén a második legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs a banán után (1): éves szinten hozzávetőlegesen 42 millió tonna mangó kerül piacra (2).

 Őshazája Délkelet-Ázsia, India, ahol közel 4000 évvel ezelőtt kezdték el termeszteni. Több ezer év alatt szép „karriert” futott be ez a gyümölcs, hiszen mára a világ több táján is termesztik. Elsősorban a trópusi és szubtrópusi területek klímája, talajviszonyai kedveznek a mangófa megfelelő fejlődésének (3). Világviszonylatban a főbb termelők: India, Kína, Thaiföld, Közép-Amerika (Mexikó), Afrika, Ausztrália, és néhány éve Európa, elsősorban Spanyolország (1,2). A mangó India nemzeti gyümölcse, míg fája Bangladeshben örvend nagy köztiszteletnek. Buddha kedvelt pihenőhelye egy mangóliget volt, míg az indiai uralkodók az utak két oldalát mangófákkal övezték, a jólét szimbólumaként (4). A trópusi régió legnépszerűbb gyümölcse, ezért a keleti „gyümölcsök királyaként” is emlegetik.

 

 

Szépséges fa, ízletes gyümölcs

 

A mangófa egy örökzöld, hosszú életű fa, terebélyes lombkoronával, fényes, bőrnemű, sötétzöld levelekkel, melyek nagyjából évente cserélődnek (3). Virágai aprók, nagy ágvégi bugavirágzatba tömörülnek, s kellemes, édes illatúak. Egy-egy bugában kb. 3000-4000 apró virág van, de ezek közül csak igen kevésből fejlődik termés. A virágzás januártól-áprilisig tart (2). Csonthéjas termése mind alakjában, mind súlyában nagy változatosságot mutat: lehet ovális, hengeres vagy vese alakú, a mérlegen pedig átlagosan 150 és 750 gramm közötti súlyt mérhetünk, de előfordulhat, hogy egy-egy mangó alatt 1-1,5 kilogrammot is mutat a kijelző (1,3). A fiatal mangófa 4-5 év után hoz termést, nagyon hektikusan: meglehet, hogy egy bő termésű év után a következő szezonban alig találunk rajta gyümölcsöt. A 20-25. év azonban kárpótolhat, mivel a legtöbb termés ekkor várható (3). A gyümölcs sima, fényes héja sárgás, zöldes, ritkábban pirosas színű, ami nincs összefüggésben az érettséggel. Ha a héjat kissé megnyomjuk és az enyhén besüpped, de mégis érezhető egy határozott ellenállás, akkor bekerülhet a bevásárlókosárba, mert nagy valószínűséggel érett (5). Ám az sem probléma, ha még kissé „zöld”, utóérő gyümölcs lévén pár nap alatt fogyasztható lesz. A mangó húsa lédús, édes, színe halványsárga vagy narancssárga. A termés feldolgozása nem is olyan egyszerű, mert a gyümölcshús erősen hozzátapad a szőrös maghoz, ezért a felvágáskor a kést próbáljuk meg mélyen, a maghoz a lehető legközelebb vezetni, s így lefejteni a húsról (5). A kapott két mangófélből, a hosszanti bevágások után már könnyen kinyerhető a húsrész, vagy négyzethálósan bevagdosva a héjánál fogva is kifordítható.

A mangó hatása a szervezetünkre

Nézzük meg, milyen értékes tápanyagokat nyerhetünk a „kibontott” gyümölcsből, és mi a mangó élettani hatása !10 dkg mangó 60 kilokalóriát ad, amit kb. 15-20 perces sétával le is dolgozhatunk. Az említett mennyiség elfogyasztásával 0,82 fehérjét, 0,38 gramm zsírt, 14,98 gramm szénhidrátot, valamint 1,6 gramm rostot veszünk magunkhoz (1,5). Káliumtartalma nagy, emellett C-vitamin-, béta-karotin- és K-vitamintartalma jelentősebb, mely utóbbit véralvadás gátló gyógyszert szedő betegeknek érdemes szem előtt tartani, mivel csökkentheti a gyógyszer hatását (5). A mangó  antioxidáns vegyületeknek is gazdag forrása, így fellehető benne többek közt a mangiferin, galluszsav, gallotanninok, kvercetin, ellagsav, ugyanakkor 25 különböző karotinoid (pl. alfa-karotin, béta.karotin, lutein) is (1). Az arra érzékeny egyéneknél allergiás reakciót válthat ki a mangó. A tünetek megjelenéséhez még enni sem kell belőle: az is elég, ha csak megpucoljuk, érintkezünk vele. Ilyenkor 8-48 órán belül ekcémás panaszok jelentkezhetnek (5).

 

Hogyan fogyasztható a mangó?

 

A mangót (fajtától függően) háromféle módon lehet fogyasztani: éretlenül, éretten és –az érettségi foktól függően – feldolgozva (6). Az éretlen gyümölcsből általában savanyúságot, chutny-t (fűszerlekvárt) készítenek. A mangó húsából bors, mazsola és gyömbér hozzáadásával egyfajta lekvárt főznek, melyet elsősorban rizsből készült ételek mellé kínálnak (3). Az érett gyümölcs felhasználása sokszínű: ital, lekvár, befőtt, saláta, desszert, szósz és édességek készülhetnek belőle. A friss gyümölcs a tárolásra érzékeny, ezért érdemes minél előbb feldolgozni.

A hazai – egészséges felnőtteknek, illetve a 6-17 éves gyermekek részére kidolgozott – legújabb táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR®, legalább napi 4 adag zöldség vagy gyümölcs fogyasztását javasolja, és ebből legalább 1 adagot friss vagy nyers formában (7). (1 adagnak 10 dkg zöldség/gyümölcs felel meg.) Az egyik adagot akár a mangó is kiválthatja!

 

[1] A testsúlytól, életkortól, nemtől függően az időtartam változhat.

Szintén érdekelhet