You are here!!


Emésztési zavarok: Mi lehet az oka? Hogyan kezeljük?

Az emésztőrendszer működése igen összetett és bonyolult folyamat, amely számos szerv és az általuk termelt anyagok – például enzimek, hormonok – összehangolt tevékenységét teszi szükségessé.

Bárhol előfordulhat zavar, ami kihathat a többi, önmagában jól működő szervrészre is. A létrejövő emésztési zavaroknak szerteágazó tünetei és okai lehetnek. Az emésztési zavarok tünetei közé tartozik a puffadás, a hasi görcsök, hasi fájdalom, a hasmenés, hányás, a gyomorégés és a székrekedés. Az emésztési zavarok okai között szerepelhet a krónikus gyulladásos betegség, az ételintolerancia, a nyelőcső reflux (gasztoözofágiális reflux, GERD), a nem megfelelően összeállított étrend, a helytelen életmód, a túl kevés folyadék és a mozgáshiány is.

Ételintolerancia

Az intoleranciákat sokszor keverik az ételallergiákkal, holott előbbiért az emésztőrendszer, utóbbiért az immunrendszer a felelős. Az intoleranciánál az emésztési zavar tünetei között szerepelhet puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés és/vagy székrekedés. A tünetek nem közvetlenül az étel elfogyasztása után jelentkeznek, és súlyosságuk függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is, ezért sokszor hosszú időt vesz igénybe a kiváltó forrás megtalálása. Az ételintoleranciát gyógyítani nem lehet, viszont a laboratóriumi vizsgálati eredmények nyomán a dietetikus által vezetett tanácsadás során megtanult diéta – tehát a panaszt okozó ételek, alapanyagok elhagyása – megszüntetheti az akár évek óta fennálló problémákat is. A laktózintolerancia gyakorisága 7-20% körüli a világban, de jelentős eltérést mutat a földrajzi elterjedése. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadánál jelentkeznek gyomor-bélrendszeri tünetek minimális, illetve kis mennyiségű tejtermék fogyasztása esetén. A tejcukor (laktóz) két egyszerű cukorból felépülő szénhidrát. A táplálékkal elfogyasztott laktóz emésztése fiziológiásan a vékonybélben történik, a laktáz enzim segítségével. Abban az esetben, ha a laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése áll fenn, a tejcukor bontatlanul halad tovább a bélrendszerben, és a vastagbélben lévő normál bélflórát alkotó bélbaktériumok bontják le rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká (szén-dioxid, hidrogén, metán, kénhidrogén). A laktózintolerancia nem is igazán érzékenység, inkább a tejcukor emésztésének zavara. Jellemző tünetei is a nem megfelelő emésztésből származó melléktermékek, valamint a nagy ozmolalitású tejcukor vízmegkötésének következményei: a puffadás, görcsös hasi fájdalom és a bűzös szelesedés, hasmenés. A laktózintolerancia étrendjét az egyéni tolerancia határozza meg, amely a laktáz enzim aktivitásától függ. Nem árt tudni, hogy a 37/2014-es EMMI rendelet értelmében a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban kötelezően biztosítani kell a laktózmentes diéta betartásához szükséges ételeket. Ehhez be kell mutatni a szakorvos által kiállított igazolást. 2014. december 13-tól az 1169/2011/EU rendelet alapján jelölni kell a terméken, ha az tejet és abból készült termékeket (beleértve a laktózt) tartalmaz.

Fruktóz emésztési zavara

A fruktóz vagy gyümölcscukor felszívódása normálisan a vékonybélből történik, emésztési zavar esetén azonban a fel nem szívódott gyümölcscukor tovább halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok elbontják. Az így keletkező anyagok irritálhatják a bélnyálkahártyát, ami gyulladást okozhatnak, és emellett még gázok is képződnek. Ezek összessége vezet az emésztési zavarok jellegzetes tüneteihez, mint a gázképződés, hasi fájdalom, hasi görcsök, laza széklet, vagy hasmenés. A tünetek erőssége betegenként eltérő. Ezek a tünetek nem specifikusak, számtalan betegségre utalhatnak, laktózintolerancia vagy gyulladásos bélbetegségek is okozhatják. Ezért fontos, hogy orvos zárja ki az egyéb betegségeket, és diagnosztizálja a gyümölcscukor emésztési zavarát. A tünetek erőssége nem csak az elfogyasztott fruktóz mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy milyen formában, illetve milyen alkotóelemekkel együtt tartalmazza az étel. Számos kutatásnál megfigyelték, hogy a felszívódását lassítja, így a tüneteket fokozza a szorbit, de más cukoralkoholok (mannit, xilit, eritrit, isomalt, maltit) jelenléte is. A glükóz, galaktóz és néhány aminosav jelenléte viszont gyorsítja a fruktóz felszívódását, így enyhíti a tüneteket.  Az emésztési zavar kezelésének lényege, hogy csökkenteni kell az étrend fruktóztartalmát: mennyiségét az egyéni tűrőképesség határozza meg. Sok fruktózt tartalmaznak egyes gyümölcsök és zöldségek: ezek fogyasztását az egyéni tolerancia mértékéig kell csökkenteni. Tünetprovokálók lehetnek az inulin tartalmú csicsóka, articsóka, cikória, okra, valamint a frukto-oligoszacharid tartalmú hagymafélék. A diéta összetételének meghatározása és a személyre szabott étrend kialakítása a dietetikai konzultáció során történik.

Nyelőcső reflux (GERD)

A nyelőcső reflux során a savas vagy lúgos gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, a légutakba vagy a szájüregbe, és a beteg számára kellemetlen tüneteket okoz.  Az emésztési zavar tünetei között szerepelhet: gyomorégés, nyelőcsőtáji-mellkasi égő érzés, savas visszaáramlás, de előfordulhat nyelési nehezítettség, hányinger, hányás, étvágytalanság, fogyás is. Vannak olyan étkezéssel összefüggő tényezők is, melyek fokozzák a betegséget: elhízás, fűszeres és zsíros ételek, rendszertelen étkezés, késői és nagymennyiségű vacsora, édesség, kávé, szénsavas italok. A GERD emésztési zavar kezelése diétás és életmódbeli változtatásokból, gyógyszeres kúrákból állhat.

Gyulladásos bélbetegségek

A krónikus gyulladásos bélbetegségek közé tartozik a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség. A Crohn-betegség a belek kifekélyesedésével járó gyulladása. A tápcsatorna bármely szakaszán jelentkezhet a szájtól a végbélig. Kialakulásának pontos oka nem ismert. Tünetei között szerepelhet a krónikus, akár fájdalmas hasmenés, étkezés után fokozódó fájdalom, valamint –  a gyulladás helyétől függően – különböző tápanyagok felszívódási zavarából eredő tünetek.  A diéta jelentősen eltér a fellángolás és a nyugalmi időszak idején. Tünetmentes és tünetszegény időszakra jellemző a minél kevesebb korlátozás alkalmazása, törekvés a változatosságra, mindez az egyéni tolerancia figyelembe vételével.

Az emésztési zavarok kezelése mellett emésztőrendszerünk „védelmében” is érdemes az egészséges táplálkozás irányelveit követni, hiszen addig, amíg nincs betegség, az ételek és élelmiszerek tekintetében nincsenek tiltások, csak a mennyiség és a gyakoriság figyelembe vétele fontos. A hazai felnőtt lakosságnak szóló új magyar táplálkozási ajánlás az OKOSTÁNYÉR®, amit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készített,  a különböző élelmiszercsoportokon keresztül mutatja be, mit javasolt egy nap fogyasztani.

Felhasznált irodalom

Szintén érdekelhet