You are here!!


Miért fújod fel a dolgot? A haspuffadás lehetséges okai

A bélgázok termelődése és a végbélnyíláson keresztül történő távozása teljesen normális élettani folyamat. Egészséges emberekben a bélgáz mennyisége (normális keretek között) napi 0,5 - 2 liternek felel meg (1).

A bélgázürítés akkor tekinthető kórosnak, ha naponta 24 vagy annál több alkalommal történik, ami nagyon megkeserítheti a panaszos életét (1). Bár a haspuffadás tüneteinek fokozott és gyakori előfordulása kellemetlen szituációkat okozhat, szerencsére az esetek többségében banális okok állnak a hátterében. Ha a teltség- és felfúvódottságérzést már elviselhetetlennek tartjuk, vagy más tünetek is társulnak hozzá, akkor mindképpen érdemes utánajárni a haspuffadás okainak.

A haspuffadás okai:  Tápanyagok

Egyes szénhidrátok

A puffadást okozó tényezők közé tartozhatnak bizonyos szénhidrátok: ezek felelősek lehetnek a fokozott gázképződésért, mivel emésztetlenül jutnak a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok kezdik el a lebontásukat, ami gázképződéssel jár (1). Ezeket a szénhidrátokat – melyeket találóan flatulencia (azaz gázképző) faktoroknak is neveznek – elsősorban a hüvelyesek, mint a bab, borsó, lencse, szója, és a káposztafélék tartalmazzák nagyobb mennyiségben. A cukoralkoholok, pl. xilit, szorbit, túlzott fogyasztása szintén a haspuffadás okai közé tartozhat.

Túlzott rostbevitel

Bár a hazai lakosságra inkább a kisebb rostbevitel jellemző, a mai divatos diétákban gyakran sugallják a kívánatostól sokkal nagyobb mértékű rostbevitelt, aminek könnyen puffadás lehet a következménye. Egészséges felnőtt számára a javasolt rostbevitel kb. 30 gramm naponta, amit megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs, valamint teljes értékű gabonák fogyasztásával könnyen teljesíthető. Ideális esetben a tányérunk felét kellene zöldséggel és gyümölccsel megpakolni egy nap. A túlzott rostbevitel nem csak a puffadás szempontjából megfontolandó, ugyanis egyes vitaminok-és ásványi anyagok felszívódását is gátolhatja. Ha a sok rost mellé nem fogyasztunk elegendő folyadékot, még székrekedéssel is számolhatunk.

A haspuffadás okai: Betegségek, állapotok

A bélműködés zavara: székrekedés

A székrekedés ugyan nem kifejezetten betegség, mégis ha sokáig fennáll, az az egészségi állapotot jelentősen ronthatja. A székrekedés a lakosságnak 5-20%-át érinti, egyfajta civilizációs ártalom, melyben nagy szerepet játszik a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód (2). A pangó székletben a bélbaktériumok elszaporodhatnak, a fokozott bontó tevékenység pedig erős gázképződéssel jár, aminek haspuffadás lesz a következménye. A székrekedés megelőzésében nagy hangsúlyt kap a táplálkozás, így a rendszeres zöldség-és gyümölcsfogyasztás, a teljes kiőrlésű élelmiszerek fogyasztása. Fontos a bőséges folyadékbevitel, ami akár zöldség- vagy gyümölcsé formájában is üdítően hathat: lehetőség szerint hozzáadott cukrot nem tartalmazó, 100%-os nedűt kortyoljunk. Az élőflórás joghurt vagy kefírkészítmények rendszeres fogyasztása is jó hatású lehet székrekedés esetén. Ne feledkezzünk meg a testmozgásról sem, már egy könnyed séta is eredményre vezethet.

Tejcukorérzékenység (Laktózintolerancia)

Hazai viszonylatban elég gyakori a tejcukorérzékenység, hiszen minden harmadik felnőttet érinti ez a probléma (3). Az életkor előrehaladtával élettanilag is csökken a tejcukor lebontásáért felelős – laktáz - enzim  mennyisége. A laktáz enzim hiányában a szervezet nem tudja lebontani a tejcukrot, ami ezáltal változatlan formában jut el a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok kezdik el bontani, erjeszteni. Az erjedés közben gázok szabadulnak fel, ami a gázosodás, haspuffadás okai közé sorolandó. Emellett még hasmenéssel is számolni kell, mivel a cukor nagy ozmotikus nyomásából adódóan vízvisszaszívás történik a vastagbélbe, ami akár robbanásszerű hasmenést is okozhat. A tejcukorérzékenység kezelésében nagy szerepe van a diétának, ami laktózmentes étkezésre épül. Emellett lehetőség van a laktáz enzim gyógyszeres pótlására is, illetve a két kezelési mód kombinációjára.

Lisztérzékenység (Gluténérzékenység, cöliákia)

A lisztérzékeny betegekben a gabonafélékben fellelhető glutén fehérje vált ki autoimmun folyamatot (4). Az elsősorban búzában található glutén mellett, a tüneteket az árpa és a rozs is kiváltja. A lisztérzékenység tünetei között, a krónikus hasmenés, hasfájás mellett a puffadás is jellemző. A lisztérzékenység többek közt a vékonybél bolyhainak pusztulásával jár, azonban gluténmentes diéta hatására az autoimmun folyamat leáll, és elindul a regeneráció (4). A betegség, bár nem gyógyítható, pontosan betartott, élethosszig tartó diétával remekül kezelhető. A gluténmentes diéta, már-már egy életmód a beteg számára, melyben a diéta igazodik a beteg életviteléhez (4).

Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

A SIBO az angol Small Intestine Bacterial Overgrowth kifejezés egyszerűsített változata, ami bakteriális túlnövekedést jelent. E betegségben valójában arról van szó, hogy a vastagbél baktériumai valamilyen módon átjutnak a vékonybélbe és ott elszaporodnak, azaz a vékonybél „szennyeződik, kontaminálódik” a vastagbél baktériumaival (5). Ilyenkor a vékonybélbe került baktériumok elkezdik erjeszteni a még emésztetlen szénhidrátokat, ami gázképződéssel jár. A megoldást a kiváltó ok felderítése és kezelése jelenti, ami szervi elváltozás esetén akár műtét is lehet (5). Antibiotikumos kezelés is szükségessé válhat, amit probiotikum kúra követhet.

Antibiotikumos kezelés

Gyakori antibiotikumos kezelések kellemetlen mellékhatása a bélflóra egyensúlyának felbomlása. A kezelést követően az egyes baktériumok aránya megváltozhat és átmeneti emésztési zavarok jelentkezhetnek, ami puffadást okozhat. Ennek megelőzésére az antibiotikumos kezelést követően mindig célszerű probiotikumokkal helyreállítani a megváltozott bélflórát.

A haspuffadás okai nőknél

A puffadás hormonális változások hatására is jelentkezhet, így például a várandósság „természetes velejárója” a gyakrabban előforduló puffadás. Ugyanakkor a menstruáció előtt is jellemző a pár napig tartó puffadtság.

Felhasznált irodalom

Szintén érdekelhet