A gabonafélékről röviden

A gabonafélékről röviden

A gabonafélék az egészséges táplálkozás alapját adják a gyümölcsök és a zöldségek mellett, szervezetünk számára elengedhetetlen tápanyagok széles tárházát rejtik magukban. A gabonafélék közé soroljuk többek között a búzát, a zabot, rozst, árpát, a rizst és a kukoricát, de egyre ismertebbek a gabonafélékhez hasonlóan felhasználható álgabonák (pl: köles, hajdina, amaránt, cirok, quinoa) is. A felsorolt alapanyagokból liszt, dara, korpa, csíra, puffasztott magok, pelyhek is készülhetnek.

A gabonafélék fő tápanyagai a szénhidrátok, azon belül is a keményítők, amelyek jelentős energiaforrást biztosítanak a szervezetnek.

A gabonaszem minden részét (korpát, csírát, magbelsőt) tartalmazó teljes kiőrlésű változatok élelmi rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabbak finomított „társaiknál”.

A gabonafehérjék nem teljes értékűek, ám közülük elsősorban a sikérképző fehérjéket kell megemlíteni (gliadin és glutenin), melyek vízfelvevő/vízmegkötő képességük, a sütés során kialakuló térhálós szerkezetük miatt nélkülözhetetlenek a lisztből készült termékek gyártásánál.

A gabonafélék zsírtartalma csekély, de ételkészítéssel (pl. kelt, hajtogatott és leveles péksütemények), és étkezéskor hozzáadott zsiradékkal (pl. vaj, margarin) jelentősen megnövelhető.

A makrotápanyagok mellett vitaminokkal (B1-, B2-, B6-, E-vitamin, folát), ásványi anyagokkal (pl. kalcium, magnézium, vas, szelén, cink) is gazdagíthatják étrendünket a gabonák, különösen a teljes kiőrlésű változatok.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége